Állatvilág

Sakktáblalepke A terület állatvilága nagyrészt még feltáratlan. Általánosságban elmondható, hogy a hegy közép-európai elterjedésű állatoknak ad otthont, közülük is főként a melegebb-szárazabb klímát elviselő, nagy hőingadozást is tűrő fajok gyakoribbak.

A töredékesen fennmaradt karsztbokorerdők megőrizték a rájuk jellemző rovar- és pókfajokat. A nappali lepkék csekély fajszámmal vannak jelen, ugyanakkor egy-egy faj képviselői nagyobb egyedszámmal élnek itt, mint például a sakktáblalepke. A sziklagyepekkel mozaikos szerkezetet alkotó molyhos tölgyesek lepkefajokban szegényebbek. A molyhos tölgy kemény, bőrszerű levelei egyes bagolylepkéknek, míg a görgeteglejtők zuzmófoltjai számos zuzmószövőnek jelentenek táplálékot. Tavasszal a nagy potrohú nünükék, és a sároshátú bogár fekete-szürke példányai gyakoriak. A gyorsan felmelegedő talajon számos sáskafaj tenyészik, ősszel nemegyszer találkozhatunk a bokrokon, kórókon zsákmányára váró imádkozó sáskával is.
Itt kell megemlíteni a Magyarországon már kipusztultnak hitt gyász(os) cincért, melyet megtaláltak a Ság bokros erdeiben.

A hegy száraz klímája miatt a puhatestű fauna szegényes, mindössze a redős csiga, és a tüskéscsiga számára nyújt megfelelő élőhelyet a terület.
A hüllőfajok közül a rézsikló és a fürge gyík él itt nagyobb számban.

Gyurgyalag Madárvilága azonban gazdagnak mondható, kis kiterjedése ellenére számos ritkaság fészkel még ma is a hegyen. A hetvenes években még költött itt a kövirigó, de azóta nem látták egy példányát sem. Néhány éve telepedett meg a holló, mely a kráter meredek falán fészkel.
A ragadozó madarak közül gyakran köröz a hegy felett a vörös vércse, illetve több bagyolyfaj figyelhető meg, így a macskabagoly, a gyöngybagoly, az erdei fülesbagoly, valamint a kuvik. Egy felhagyott (nyugati oldali) homokbányában néhány gyurgyalagpár talált költőhelyet. Az őszi madárvonulás idején nagy csapatban gyülekeznek a kráterben az indulásra készülődő molnárfecskék. Az énekesmadarak közül leggyakoribbak a csuszka, az énekes- és feketerigó, a fülemüle.

Az ember jelenléte miatt nagyobb testű emlősök ritkán láthatók a hegyen, ugyanakkor számos kistestű emlős nagy számban tenyészik. Így a közönséges erdei egér, az erdei pocok, ritkábban mezei nyúl és róka, valamint az utóbbi időkben elszaporodott nyest gyakoriak.